Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jelen íráshoz nem nagyon tudom, hogyan fogjak hozzá, ugyanis annyi minden kavarog bennem a játékkal kapcsolatban, hogy elég nehéz azt szavakba önteni. Kezdjük a legelejéről: a játék bejelentésekor megtetszett az alapkoncepció, ígéretesnek tűnt a projekt, így sokakkal egyetemben én is elkezdtem várni. Aztán ahogy jöttek az újabb és újabb infók, egyre inkább kezdtem elbizonytalanodni. Biztosan jó lesz ez? Megvalósíthatóak az elképzelések úgy, hogy ne váljon kaotikussá a játék? Ilyen, és ehhez hasonló kételyek merültek fel bennem. Végül eljött a megjelenés, egészen korrekt kritikákat és értékeléseket kapott a Prototype, ezért úgy gondoltam, egy esélyt megérdemel. Az alapötlet tehát az, hogy nem tudjuk, kik (vagy inkább mik) vagyunk, múltunkból csak foszlányokra emlékszünk, ráadásul furcsa és megmagyarázhatatlan, már-már hátborzongató képességeink vannak. És ha mindez még nem lenne elég, ennek tetejébe a fél hadsereg is ránk vadászik. Feladatunk fényt deríteni múltunkra, valamint megtudni, milyen kísérleteket végeztek rajtunk, s legfőképpen, hogy miért. A játékmenet alapvetően úgy néz ki, hogy adott egy viszonylag nagy, szabadon bejárható város (New York), amiben kedvünkre bóklászhatunk, és az aktuális feladatok közül azt hajtjuk végre, amelyikhez éppen kedvünk van. Mindezek mellett felvehetünk különböző mini küldetéseket is, amelyek többnyire valamilyen ügyességi feladatok, s céljuk, hogy képességeinket a lehető legjobban megtanuljuk használni, illetve, hogy a különböző mozdulatokat minél látványosabb kombókká tudjuk összefűzni. Ezen kívül az újabb képességekre elkölthető tapasztalati pontokat is kapunk. A képességekből egyébként viszonylag sokféle van, ráadásul többségük még tovább is fejleszthető, így aki ügyes, elég durva karaktert rakhat össze magának. Az elején, amíg csak kevés skill elérhető, és azokból is csak a gyengébb szintűek, általában könnyen kezelhetjük majd ezeket, a játék előrehaladtával azonban, ahogy sorra jutunk hozzá az újabbnál újabb képességekhez, kicsit kaotikussá válik az egész. Maga a kezelőfelület egyébként nem olyan bonyolult, de miután begyakorlunk néhány nekünk tetsző mozdulatsort, s ezeket megtanuljuk szinte tökéletesen használni, nem nagyon akarunk majd váltani, s inkább azokat variáljuk, amiket már ismerünk, s jól tudunk alkalmazni. A skillek egyébként elég változatosak, van köztük mindenféle: alakváltás, szuperugrás, páncélozott test, fegyverré váló végtagok, stb. Ha a kezelőfelületen kiválasztjuk, hogy éppen melyiket szeretnénk használni, utána - hasonlóan az Assassin's Creed-hez - néhány billentyűkombinációval előcsalhatóak az adott mozdulatsor különböző válfajai. A küldetések sajnos nem túl változatosak, többnyire arról szólnak, hogy 'menj oda, rombold szét ezt, vagy öldd meg azt, utána pedig szökj meg'. A feladataink ráadásul szinte mindig ész nélküli hentelésről szólnak, és sokszor olyan káosz van a képernyőn, hogy már magunk sem tudjuk, éppen hol vagyunk, vagy mit csinálunk. Gondolkodni maximum akkor kell, ha valamilyen speciális ellenséggel találkozunk, de ilyen esetben is mindig csak az első alkalommal, mert utána már úgyis mindig tudjuk, mit kell majd csinálni. A város egyébként él és lélegzik, a járókelők és az autók jönnek-mennek, és többnyire reagálnak is ránk, illetve ténykedésünkre. A szabad játékmenetből adódóan ha kedvünk úgy tartja, akár bele is köthetünk a civilekbe, jókora kárt okozva a városnak. A grafika vegyes, hiszen bizonyos pontokon jól néz ki a játék, míg más helyeken bűn ronda. Szépre sikerült pl. a város, ami kicsit egysíkú ugyan, de összességében nem rossz. A karaktermodellekről, az animációkról viszont ugyanez már nem mondható el. Bizonyos textúrák is úgy néznek ki, mintha vizes latex felületek lennének. Ehhez képest viszont igen magas a gépigény. Gyengébb gépeken nem nagyon fog futni élvezhető minőségben, de még komolyabb konfigurációkon is képes akadni egy-egy nagyobb tömegjelenetnél. Nekem sajnos nem váltotta be a játék a hozzá fűzött reményeimet. Az előzetes félelmeim beigazolódtak, a játékmenet sokszor (sőt, szinte mindig) átmegy esztelen hentelésbe, ami egyben óriási káoszt is okoz a képernyőn. Ennél mindenképpen többre számítottam, mert az alapkoncepció bizony jó volt. PRO: - sokféle képesség, amik fejleszthetőek is - viszonylag egyszerűen lehet váltogatni a képességek között - grafika helyenként szép - szabadon bejárható, élő város - minijátékok - jó alapkoncepció KONTRA: - grafika - gépigény - esztelen hentelés - sokszor teljes káosz van a monitorunkon - a képességek egy része teljesen felesleges, mert úgyis inkább rágyúrunk majd a nekünk tetsző néhányra - lapos, egysíkú, semmitmondó küldetések 70% Szólj hozzá!
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.